Regefa triangulare

Urna készítő

Tisza-Kalmár György: Regefa

A Sümegi nagy templomban, vagyis teljes nevén a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplomban van az oltár előtt.
Az alkotást Balázs atya rendelte meg évekkel ezelőtt.
Balázs atya, teljes nevén Dr. Barsi Balázs ofm, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor igazgatója és házfőnöke, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék tanára, több évtizedes oktatói tevékenységéért, a generációkat megérintő lelkiségi irodalom gazdagításáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Kevés ilyen megrendelést kaptam és felejthetetlenné vált számomra.

Mert bár maga a megrendelés is megtisztelő volt, de a személyes megbeszélés élménye, és az, ahogy Balázs atya felvázolta mit is szeretne, mindezt oly módon, hogy nem korlátozta a művészi szabadságot – sőt segített szárnyalni – példátlan volt.
Ezek után kezdődött az elhintett mag érlelése majd fokozatos kibontása a képzelet szárnyán. Nem váratott magára, az ihlet (de nevezhetjük másképp is), meghozta az ötletet. Bejött a képbe a sokat emlegetett funkció és forma egysége. Miután magam előtt láttam, a belső szemeim előtt láthatóvá vált, kezdődött a papírra vázolása.
A 15 ágú embernyi nagyságú gyertyatartó a Húsvéti misére készült, a 14 tanítvány és Krisztus jelképes ábrázolása. Ezért is kapta a Regefa címet ez a triangulare.
Szemből nézve a gyertyatartó mintegy nyitott legyező terül szét a 15 ágával. Az elágazó fát idéző megformálás jelképezi, a Jézusi tanok tovább adását a 14 apostol által. A termetes gyertyákat tartó kelyhek hangsúlyt adnak a liturgikus háromszögnek.
Oldalról a fényképen is jól látható a szobor szerkezete, mely modern felfogásának kellemes kontrasztjával ellensúlyozza a szemközti nézetben látható fatörzs ábrázolásának naturális utalásait.
Triangulare candelabrum - az oltár előtt álló háromszögletű gyertyatartóra a Húsvéti szent három nap kezdetekor 15 gyertyát helyeztek el.  A régi hagyományban a triagulare csúcsán lévő, Krisztust jelképező gyertya finomított, a többi, az apostolokat jelképező  gyertya nyers viaszból készült. A zsolozsma kezdésekor égtek a gyertyák, ugyanígy az oltár gyertyái is. Minden egyes zsoltár elvégzése után a triangulare egy-egy gyertyáját eloltották, és csak a középső maradt égve. A laudes Benedictusának éneklése alatt eloltották az oltár gyertyáit, valamint a templomban égő egyéb fényt is. A Benedictus végén a triangulare középső egyetlen égő gyertyáját leemelték, és az oltárnál fölemelve tartották, majd az oltár mögé vitték. A befejező könyörgés után (könyvekkel, vagy kereplővel) zajt csaptak, azután az égő gyertyát ismét visszahelyezték a tartóba.
E gyakorlatnak, hogy az egyes zsoltárok elvégzését gyertyaoltással jelezték, a középkorban jelképes magyarázatot adtak: a tanítványok így hagyták el Mesterüket, amikor szenvedése elkezdődött. A középen álló, égve hagyott gyertya Krisztust, a világ világosságát jelentette aki, amikor meghalt a kereszten, akkor sem aludt ki, csak sírba helyezték, de új életre támadt. Az allegorikus magyarázat szerint a zörej a földrengést jelentette Krisztus halálakor.
A szobor faragott és esztergált bükkfa, 75 x 210 cm magassága 270 cm.
A szobor alkotása közben kapott ihlet vagy kegy által bontakozott ki, egy csodálatos oltár terve. Ez a maga nemében különleges, nagyméretű oltár, sajnos még nem valósult meg. Lehetne a XXI. század modern oltára, mint a XVI. században Grünewald által készített, Isenheimi oltár.

Ingyenes szállítás az egész országban.